Az osteoarthrosis az ízületi porc mennyiségi és minőségi károsodásával jellemzett degeneratív ízületi megbetegedés, mely a porcon túl érinti a subchondralis csontot, az ízületi tokot, a környező lágyrészeket és izmo­kat. A betegség lefolyása progresszív és funkciókárosodáshoz, rokkantság­hoz vezethet. A nemzetközi szakirodalomban a kórfolyamat elnevezése az osteoarthritis, mely a gyulladás szerepére is utal a patogenezisben.

A hypertensio egyike a meghatározó fontosságú szív- és érrendszeri kockázati tényezőknek. Jelentőségét fokozza, hogy megfelelő kezeléssel eredménye­sen csökkenthetők és ezzel szignifikánsan mérsékelhetők az általa okozott célszervi károsodások, melyek kivédésében az angiotenzin II hatásának gát­lása különösen kedvező. Erre a klinikumban angiotenzin-konvertáz enzim gátlókat és az angiotenzin II 1-es típusú receptorának blokkolóit használ­juk. A szerzők e gyógyszercsoport prominens képviselőire, a telmisartanra és a valsartanra fókuszálva áttekintik a kísérleti tapasztalatokat, a klinikai vizsgálatok eredményeit és ezek alapján igyekeznek segítséget nyújtani a célszervi érintettség alapján az optimális terápiás választáshoz.

A fokozott veszélynek kitett kardiovaszkuláris betegek COVID-19 járvány alatti ellátására próbálnak tanácsot adni az európai szakmai szervezetek.

Az új guideline diabetesben és prediabetesben a kardiovaszkuláris betegségek megelőzésére koncentrál.

Egy japán vizsgálatban az ezetimib alkalmas volt a sztatin rezisztens, magas LDL-koleszterinszintű idős betegekben primer kardiovaszkuláris  prevencióra.

A köszvény autoinflammatórikus betegség, kialakulásában az NLRP3 inflammaszóma és az interleukin-1 kiemelt szerepet játszik. A diagnosztiká­ban legfontosabb a mononátrium-urát kristály kimutatása, de érzékenyebb képalkotókkal a kristálylerakódás és a tofuszképződés is vizualizálható. A gyógyszeres kezelésre – a rohamoldásra és a fenntartó kezelésre – vo­natkozóan 2016-ban két új ajánlás is megjelent. A lényeg a húgysavszint célértékére való törekvés. A húgysavszintcsökkentés középpontjában ma is a xantin-oxidáz-gátlók (allopurinol, febuxostat) állnak. Nem szabad elfelej­tenünk az életmódi, diétás megfontolásokat sem, s tekintettel kell lennünk a vaszkuláris és metabolikus társbetegségekre.

Amerikai és kínai kutatók egy olyan kockázati modellt dolgoztak ki, melynek alapján meg lehet jósolni egy jelentősebb kardiovaszkuláris esemény esetleges bekövetkezését az akut szívinfarktust követő 1 évben.

A nem alkoholos zsírmáj és súlyos formája, a nem alkoholos szteatohepatitisz ma a leggyakoribb májbetegség. Patogenezise csak részben tisztázott, de sok új ismerettel gazdagodtunk az utolsó évtizedben. A kórfolyamat alapja az elhízás és az inzulinrezisztencia, a következmény: krónikus, alacsony fokú szisztémás gyulladás, májfibrózis, cirrózis, májrák, a kardiovaszkulá­ris morbiditás és a krónikus vesebetegség fokozott kockázata. Diagnózisa biopszián alapul, a kórismézésben az ultrahang mellett számos nem invazív eljárás kap szerepet. Speciális farmakoterápia nincs, alapvető a testsúly­csökkentés, diéta, fizikai aktivitás jelentőségének tudatosítása a gyógyulás és a progresszió megelőzése érdekében.

A manifeszt koszorúér-betegség két fő megjelenési formája a stabil be­tegség és az akut coronaria-szindróma (ACS: instabil angina pectoris vagy miokardiális infarktus). A legtöbb akut coronaria-esemény hátterében plakkruptúra (70–75%) vagy erózió (20–25%) áll, amely trombusképződés révén okoz érelzáródást. Mivel az ilyen események többsége reggel követ­kezik be, a gyógyszerválasztásnál a reggeli protrombotikus és trombolitikus folyamatokra kifejtett hatásokat is érdemes szem előtt tartani.

American Journal of Cardiovascular Drugs, 2016. augusztus

Egy svéd tanulmány szerint a napi kettőnél több (cukrozott) üdítőital emeli a férfiak szívelégtelenségének kockázatát.